Napillat erősödik fakó bőrömön Verőfény játszik a halványuló szeplők között Idegen szóáradat városi zajjá mosódik össze Tudatom peremén súlyosan pörgenek Csitulj nyár! Hőségtől sűrű a lég Elég már! Enyhítse derűs ragyogást a hulló falevél A várakozás…

Roskatag, rút idő Önmagához képest fegyelmezetten döng. Húzódozik vissza életem lugasába, Hűsöl az oltalmazó könnyfa árnyékában Mi ő nélkülem? Megfoghatatlan, tán létezhetetlen megnyilvánulás Fattyúhajtásként nyújtózkodnak napjaim. Hontalan s együgyü minden…

Szemérmes pirulással kacsint álomittas, kába nyoszolyámra a hajnal Fiatalosan, vidáman rózsállik az ég alja, csupa derű, csupa báj Törődött napokra legyint a simulékony napsugár Legkedvesebb nekem mindközül e pirkadati egynehány csöndes, vibráló pillanat Várakozással,…

A felelet nem csupán közhelyes általánosság lehet Őszinte, kutakodó tekintetem rajtakapottan, ijedős pillangóként tovareppenhet Vagy megállapodhat a meglepett pillantásodba ágyazódva, szilárdan Egyfajta hűség ez is, mélyről fakadó bátor méltóság Minden szégyen nélkül…

Holdfénybe nyújtózó teljes magány, a lehető legunalmasabb békéje a cselekvő létnek És legfájdalmasabb torzulása a szeretetre sóvárgó szívnek Lázadó nyughatatlansággá erjed bennem a vágy egy öntudatra ébredt hozzám illő társ után Az energia, mely sejtjeimet egységbe…

Menedék, melyben senki sem üldözött Börtön, melybe csak áldozat költözött Zárda, hol szűznél több a kurtizán Bordélyház, ahol az ártatlanság hál manapság Furcsa üvegen át tiszta hangon zeng a valóság Számtalan háborúzó jellem farag mind újabb és…