Új alapok

 2012.08.06. 09:40

Menedék, melyben senki sem üldözött

Börtön, melybe csak áldozat költözött

Zárda, hol szűznél több a kurtizán

Bordélyház, ahol az ártatlanság hál manapság

Furcsa üvegen át tiszta hangon zeng a valóság

Számtalan háborúzó jellem farag mind újabb és újabb

Ábrázatot idomuláshoz erőtlen burkomra

Az őrület művészetében tündöklő hamis érdem ez

Összezavarodott tévelygésbe keveredtem

Tudatom immár hinni képtelen, sarokban gubbasztó reszketegség

Érzékeim az elhagyatottságtól sarkallva elszakadnak egymástól

Próbára tétetett és elbukott hajdani egység

A világ ily bolond vagy csak én nem érek fel hozzá?

*******

Pirkadatra várok.

A fény közeledtére kis tükröm közelébe óvakodom

Színtiszta bizonytalanság néz vissza rám

Fakó-borostyán lepelbe bújtatom kérdőjellé görnyedt, vacogó alakom

Véremmé válik a nyers ítélet

(elmosódó körvonalaim mögött hullámzóvá olvad a háttér)

Süllyedő bárkává lettem, terhes létezésem ringat 

A tükör mantrázza a suta alázat magasztosságát

A közeg féktelen, hamis dög, érthetetlen fúria

Kívül rekedve, szeretettől duzzadó szívvel élni a küldetés

Boldogság e feleszmélés, saját torz mércével mérve legalábbis az.

Álmok szőtte félkész szerzet, sápadt, ijedős, olykor magányos, testet öltött révület vagyok

továbbra sem értem mi zajlik odakint,

az önző, kegyetlen, beteg világ halálra rémít

elragadtatott megenyhülés tisztuló hittel és bátorsággal lendülni egy még bizonytalan mosoly mögé

girl-in-the-mirror.jpg

Címkék: változás tükör magány

A bejegyzés trackback címe:

https://langolas.blog.hu/api/trackback/id/4697860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása