Némely napok oly ragadósan koszosak. A tárgyak, az emberek, a szavak, és én magam is. Minden gondolat öreg és fáradt. Egyik másik botot szorongat aszott kezei közt, mintha haladni remélne. Ezekhez az időkhöz jobban láncolnak érzékeim.  Nincs tisztelet az érintésben, álom…

Mézillatú felhőágyban is fájhat az álom Méhcsípte piros gyulladás a tudaton. Ébressz fel, Harcosom! A feszülést mind szenvedélyednek adom.   Mezítláb is kifordulhat a boka, törik a csont a síkos fűszál alatt Fogd be a fülem, ha a tükörteremben sikítanak a …