Mossa ki a víz a mérget a véremből Jeges szemcseágyon vonagló könnyfészek ez a napsütötte szélcibálta délután   --Van úgy hogy nem elég. Az ember tartsa meg amit ígér. Nem csak akkor beszélünk ha hazudni vágyunk úgy hiszem. Tudom. Akkor is ha nem…

Sütött egyszer a nap és talpam alatt bandukolt a tér, álmok kúsztak fel a kastélykert mohás kövén. Nem voltam tán ott, dirib- darab vagyok.   Vért hányok ha nem látja senki, gondolataim előrébb járnak nálam egy hajszál ott maradt a földön, ültömben elvette a…

A vihar sikongat, minden élőbe s a földalatti holtba is belemar hogy csak duzzog vagy élvezi, nem tudni, egy kidöntött fa kérge alá karcolja hogy minek mikor én nem nézem meg? ezt a tusát is én nyerem, mint mindig Szilajabbul haragszom és kitartóbban szűkölök, erőm nem hanyatlik…