A valóság képlékeny massza Mely színdarabbá pereg az ujjaim közülKorlátaimhoz bilincselve Lebegtetem azt aki lenni tudnék  Jer kedves hiányzol az illúzióból ami belőled él !Csak képzelem hogy a testedbe olvadok .. nem érezlek...Miért vagy oly távol…

 Az elhagyatott elmegyógyintézet libabőrös falain oson a félelemFullaszt a hideg, a hívatlanok orcájárafagy a pára. Fehérnél zöldebb a tisztaság, a szenny is a sarokba húzódva reszketAz üresség óhaj csupán, rémít a nehéz ajtók fémes…

 Drága Attilám!Csak csókolcsendben, puhánfinomabban hidd ela szemhéjam lassan megadja magátneonfények cikáznak a tökéletes sötétbentöltény és méh, malacperselya szemöldököm mögött tompán ébred a fájdalommost elégsimogat a párna ölel a takarókésik az álom múlik a…