Szóljatok a lidérces álmoknak, hogy mostantól kushadjanak ablakom alatt

Szóljatok a vörös szőrű farkasoknak, hogy oszoljanak a kérges erdő árnyai alól

Szóljatok a rémületnek, hogy felöltője levetnivaló, szűkös, szakadt

…..

Üde, friss vér melegíti márványmintás ölem

Megtartani többé nem lehet, felszabadító kényszer megosztani veled

…..

Sosemlátott ráncok, könnyű, pogácsaízű üdvözlet

Sorsát tányérba önti a forrás, jószóval fűszerezett beszédes vacsora

Telepedj ide a kishokedlira, gyermek, itt nem vagy idegen!

……

Lehetnék én is lehetett volna enyém is a nemismert hegedűszó

Eső cipripel a csókod mögött

Ölelésed a hely, ahol nincs rettegés, szorongás, ahová nem ér el a világ

Ahol nem bánthat más csak én magamat.

Ölelésed a szendergés, az álom, a meleg kalács közepe, puha, édes fészek