A mélyben halk dobbanás
harcol önmagával
Reszketeg álom hullámzik
a lélek tajtékzó tengerén
Egy szorítás egy kitörni
vágyó szólam karmolja
a görcsösen vonagló
szívet. Az én szívemet.
Monoton megszokottság emeli
majd süllyeszti a mellkast
Egy percre sem elfeledetten
működött az élet. Bennem
És még egy pillanaton át...
