Majd szoborrá változom s angyalok fájdalmát könnyezem valódi vérrel. Ne engedj el mert nem tudom hová is mehetnék 

Attilám!Emez betoppan vággyal, ékes szókkal,hazug szívvel, fájó múlttal,játszik velem ölében ülve,oh hiábasóvárgott szenvedély hoppsz eltűnik a semmiségbe...Sebzett madár ki szeretni gyáva Amaz jön, jönne újra,tán tudja is vagy csak mondja,hogy szeretne vagy kívánna…